Gondolatok a merülési napló körül. Mindig téma egy búvárszafarin. Ki vezeti, ki nem? Mit ír bele? Miért nem a digitálisat használja? Szóval a merülési napló a hagyományos értelemben, úgy értem nyomtatott formában. Van-e értelme? Ebben a bejegyzésben ezt járjuk kicsit körül.
A merülési napló funkciója
Talán érdemes csokorba szedni, hogy mire is használjuk a merülési naplót. Először is természetesen a merüléseink rögzítésére, igazolására. Ennek régebben nagyobb jelentősége volt, mert a következő tanfolyamra, szintre akkor lehetett lépni, ha megvolt a megfelelő merülésszám. Minden merülést a merülőtárs, vagy merülésvezető igazol le. Az a lényeg, hogy olyasvalaki, aki ott volt és tényleg igazolja, hogy megtörtént az a merülés.
A merülőhelyeken általában van pecsét, így érdekes móka lehet ezeket is gyűjteni a naplóba a világ minden tájáról, ahol merültünk. A merülőtárs aláírása teszi még egyedibbé, személyesebbé.
Következő funkció az élmények rögzítése. Mindenki eldönti, hogy milyen részletességgel rögzíti a merülés adatait. Később, akár évek múlva visszanézve érdekes olvasgatni, hogy mit láttunk, mit gondoltunk, mi történt az adott merülőhelyen. Ez segíthet abban is, hogy ellátogassunk-e egyáltalán oda újra, vagy se.
Hasznos funkció lehet a műszaki adatok rögzítése. Milyen ruhában, milyen konfigurációban, mennyi súllyal merültünk az adott helyen, térségben, szafarin. Így kialakul egy adatbázis erről. Legközelebb majd nem kell azon gondolkozni, hogy a 3mm-es shortyhoz, acél háttámlás wing-hez, alu 11-es palackkal mennyi súly kell Elphinstone zátonynál. Szóval érdemes lehet ilyen adatokat is följegyezni.
Így aztán kialakul egy személyes dokumentum a búvárkodás során szerzett élményeinkkel, tapasztalatainkkal amit visszaolvasgathatunk. Felidézhetjuk emlékeinket arról az időszakról, merülésről, helyről. Erre jó a merülési napló.
Analóg vagy digitális?
Ma már minden búvárszervezet és egyéb szolgáltatók vagy akár computer gyártók is nyújtanak digitális merülési naplózási lehetőséget online vagy offline formában. Ezekbe a programokba vagy applikációkba rengeteg adat feljegyezhető, beírható, rögzíthető. Sokkal komolyabb adatbázis, tudásanyag hozható létre, mint a papír alapú füzetbe.
Ha direkt összeköttetést valósít meg a computerrel, akkor rögtön rengeteg adatot is letölt belőle az adott merülésről. Kapunk merülési profilt, szöveti beoldódást, mélységet, időt, hőmérsékletet, palacknyomást, mindent amit tud a computerünk a merülésről. Ezt egészíthetjük ki a saját gondolatainkkal.
Elbűvölő a digitális világ. Az adatbázishoz saját fotók, videók csatolhatók. Részletes statisztikák készíthetők de akár az online térben a merülőtársainkat is bejelölhetjük ha ők is regisztráltak és a digitális merülési naplóba is rögzíthetjük őket.
Mindenki döntse el maga, hogy digitális, vagy analóg illetve, hogy vezet-e egyáltalán merülési naplót. Magam részéről javaslom a használatát. Én szeretem a fizikai dolgokat, így én használom a hagyományos, papír alapú dokumentumot. Van annak egy hozzáadott értéke, amikor az utolsó napon leülönk és kiírogatjuk a compiból a merüléseket, újra átbeszélgetjük, aláírjuk egymás naplóját, pecsételünk.
Másrészt viszont kocka is vagyok, úgyhogy én a digitális online merülési naplót is használom. Oda a hagyományosból írogatom át a túra után már itthon. A bejegyzésben az SSI applikációja, a Suunto Dive Managere és a Szegedi Búvárok papír alapú merülési naplója látható. Ha szeretnél ilyet, keress bennünket bármelyik elérhetőségünkön.
Ha még nem vagy búvár, de elkezdenéd a Kalandot, gyere és csatlakozz hozzánk! Tudj meg többet a búvártanfolyamról.
